Az első írásos emlék 1198-ból való, ám a vár alatti település, melynek mára csak nagyon kevés nyoma maradt fenn, valószínűleg még a 11. században kialakult. Egy ismeretlen szerző feljegyzéseiben Gumur lovag székhelyeként Gumur néven emlegeti. A XIV. században a királyi birtokban lévő település mint a megye második legnagyobb városkája megyeszékhelyi rangot kap. A magyar történelem ismert családjainak voltak itt birtokai. Közülük legismertebbek a Széchyek, a Wesselényiek és a Csákyak. A XV. században Gömör korlátozott városi jogokat kap. Ekkor a Sajón két hídon lehetett átkelni, amiért az utazók hídvámot fizettek.
   Maga a vár már Szent István idejében állott. Nem igazi nagy várról, hanem inkább csak sánccal körülvett őrhelyről volt szó. A tatárjárás után az erődítmény helyén várat építettek. A királyi várat a Magyarországra is benyomuló husziták elfoglalták, tőlük 1459-ben foglalta vissza Mátyás király. A későbbiekben többször gazdát cserélt, a török időkben (a
XVI. században) pedig lerombolták.
   Gömör község több alkalommal is vásártartási jogot kapott. A gömöri vásárokon főleg gyümölccsel, szőlővel, dohánnyal és szarvasmarhával kereskedtek. Az 1853. évi nagy tűzvészben a templommal, paplakkal és kastéllyal együtt csaknem az egész falu leégett, aminek a közművelődés is kárát látta. A községben ugyanis már 1616-tól latin iskola működött, a
XVII. századtól magyarnyelvű magasabb iskola, a XIX. században pedig messzi földön híres evangélikus gimnázium. Ennek diákjai között olyan híres szlovák személyiségek voltak, mint Jankó Matuška (a szlovák Himnusz szerzője), Pavel Jozef Šafárik, Jankó Kráľ, Ján Kalinčiak
és mások.
   Sajógömör neve Cinka Panna cigányprímás révén is ismert. Vagy ki ne ismerné azt a Mátyásról szóló mondát, melyben az igazságos király egész nap kenyéren és hagymán kapáitatja a szőlőmunkásokat lenéző urakat? Az utókort Holló Barnabás 1917-ben közadakozásból felállított Mátyás-szobra emlékezteti a történetre. Ez a bronzszobor egyedülálló alkotás, hiszen egy uralkodót nem fejdelmi vagy harci díszben, hanem kapával kezében örökít meg.
   A község ékessége az 1882-ben neogót stílusban épült templom. Ezt emelték az 1510-ben megépült, ám 1881 -ben lebontott régi templom helyett. Sajógömör másik szép építészeti emléke a felújítás alatt álló 18. századi neobarokk kastély.

/Második rész a "Múltidéző - Sajógömör" című cikkből, amely megjelent a "Tornalja és vidéke" újságban./

Feldolgozás alatt van a terjedelmesebb történelmi anyag.